Nem a lazac vagy a tengeri halak az omega-3 elsődleges forrásai, a halak csupán közvetítők. Az eredeti forrás az alga.
Szervezetünk nem képes előállítani ilyen zsírsavakat, pontosabban a bevitt alfa-linolénsavból (pl. lenmag, dió, chiamag stb.) korlátozottan tud DHA-t és EPA-t képezni.
Mindenképpen a táplálékkal szükséges az omega-3 zsírsavakat naponként biztosítani.
A sejtmembránok láthatatlan építőkövei
A sejtmembrán egy rendkívül összetett, dinamikus kommunikációs felület a sejt és a külvilág között. A hormonok receptorai, az idegsejtek kapcsolatai, az immunsejtek jelátviteli
folyamatai vagy éppen az inzulin hatékonysága részben attól is függ, milyen zsírsavak épülnek be ebbe a membránba. Az omega-3 zsírsavak különösen fontos szerepet játszanak
a membránok rugalmasságának és működőképességének fenntartásában. Nem véletlen, hogy az emberi agy és a retina különösen gazdag DHA-ban.
A természetben mintha tudatosan odakoncentrálódna ez a különleges zsírsav, ahol a leggyorsabb információáramlás történik.
Az omega-3 család legismertebb tagjai az ALA, az EPA és a DHA.
Az alfa-linolénsav (ALA) elsősorban növényi eredetű forrásokban fordul elő: lenmagban, chiamagban, kendermagban, dióban, perillamagban, illetve ezek olajaiban.
Az EPA és a DHA ezzel szemben főként tengeri eredetű forrásokban található meg.
Az agy és az omega-3 zsírsavak különleges kapcsolata
Az emberi agy "funkcionális zsírszövetnek" is tekinthető bizonyos értelemben. Szárazanyag-tartalmának jelentős része lipidekből áll, amelyek között kiemelkedő helyet foglal el a DHA.
A neuronok membránjai, a szinapszisok működése, az ingerületátvitel sebessége, valamint számos idegrendszeri folyamat kapcsolódik hozzá. Az omega-3 zsírsavak ezért a mentális egészséggel,
a hangulati folyamatokkal és a kognitív működéssel összefüggő kutatásokban is rendszeresen megjelennek.
Omega -3 és látás
Az emberi retina a szervezet egyik legnagyobb DHA-koncentrációjú szövete. Különösen a fényérzékelésért felelős fotoreceptor sejtek külső membránjai tartalmaznak rendkívül nagy mennyiségű dokozahexaénsavat (DHA),
amely hozzájárul ezen membránok megfelelő folyékonyságához, rugalmasságához és működéséhez.A látás folyamata rendkívül gyors és pontos sejtkommunikációt igényel,
amelyben a membránok fizikai tulajdonságai meghatározó szerepet játszanak. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által elfogadott egészségállítás szerint a DHA
hozzájárul a normál látás fenntartásához. Az elmúlt évek kutatásai alapján akár az időskori makuladegeneráció (AMD) esélyét is csökkentheti, és segítheti a retina hosszú távú épségét (oxidatív stressz elleni védelem.)
Omega-3 és várandósság
A várandósság idején az omega-3 zsírsavak, különösen a DHA jelentősége tovább nő. A magzati agy és idegrendszer fejlődése során a DHA rendkívül intenzíven épül be az idegsejtek membránjaiba és ez a folyamat különösen
a terhesség harmadik trimeszterében gyorsul fel jelentősen.
Érdekesség: a méhlepény (placenta) aktív transzportfolyamatok segítségével előnyben részesíti a DHA átjuttatását a magzat felé. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az anya szervezetének a várandósság során sokkal több DHA-ra
van szüksége, mivel a fejlődő magzat jelentős mennyiséget használ fel saját idegrendszerének és látórendszerének felépítéséhez. A megfelelő anyai omega-3-ellátottság ezért nemcsak a magzat fejlődése,
hanem az anya szervezetének szempontjából is fontos lehet. A szülést követően a DHA szerepe továbbra sem csökken, hiszen az anyatej természetes módon tartalmaz DHA-t, amely hozzájárulhat a csecsemő
idegrendszerének és látórendszerének további fejlődéséhez. Az anyatej DHA-tartalma ugyanakkor jelentős mértékben függ az anya étrendjétől és omega-3-ellátottságától.
Omega-3 és vérzsírok
Az ALA (napi 2 g), EPA és a DHA (napi 250 mg) esetében mérhető trigliceridszint-csökkentő hatás jellemző, amely részben a májban zajló trigliceridszintézis termelődésének mérséklésével magyarázható.
Szintén érdekesség: Az elmúlt évek kutatásai egyre inkább rámutattak arra, hogy a lipoprotein-részecskék mérete, száma és összetétele legalább olyan fontos lehet, mint a teljes koleszterinszint.
Az omega-3 zsírsavak bizonyos esetekben hozzájárulhatnak a HDL-koleszterin enyhe emelkedéséhez, miközben az LDL-részecskék méretének kedvező irányú eltolódását is megfigyelték,
vagyis a kisebb, sűrűbb LDL-részecskék aránya csökkenhet a nagyobb méretű részecskék javára.
Bár az omega-3 nem helyettesíti az életmódváltást, a rendszeres mozgást és a megfelelő energiamérleget, a modern lipidanyagcsere-szemlélet szerint fontos eleme lehet a kardiometabolikus
(a szív- és érrendszer, valamint az anyagcsere egészségét együttesen érintő) állapot támogatásának.
A lazac-problémakör:
Az üzletekben kapható lazacok többsége intenzív haltenyészetekből származik, ahol a zsúfolt tartás miatt gyakoribbak lehetnek a betegségek, a paraziták és bizonyos kezelések alkalmazása.
Emellett a tenyésztett lazac takarmánya vagy apróhalak, vagy kedvezőtlenebb omega-6:omega-3 arányú növényi olajok, ez így tehát nem előnyös az ökosztémának.
Az algaolaj: visszatérés az „eredethez”
Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb fejleménye az algából hidegen sajtolással előállított DHA- és EPA-források megjelenése. A tengeri tápláléklánc teljes omega-3 készlete végső soron ezekre vezethető vissza.
Ilyen módon lehetővé válik a közvetlen DHA-ellátás úgy, hogy közben elkerülhetővé válik a tápláléklánc hosszú útja, a túlhalászat, valamint számos környezeti probléma.
Az omega-3 és a metabolikus egészség
A metabolikus rugalmasság, az inzulinérzékenység, a májanyagcsere, a gyulladásos folyamatok és a sejtek energiafelhasználása között szoros kapcsolat áll fenn.
Az omega-3 zsírsavak természetesen nem csodaszerek, és önmagukban nem képesek kompenzálni a mozgáshiányt vagy a túltáplálkozást, azonban fontos szerepet tölthetnek be abban az
anyagcsere-környezetben, amelyben a sejtek működnek.Ez az omega-3 valódi jelentősége: nem egyetlen szervet támogat, hanem a szervezet összetett kommunikációs hálózatának és antioxidáns
rendszerének egyik alapvető építőeleme.