A LEGGYAKORIBB HIBA A NÖVÉNYI ÉTRENDBEN: A ROSTOK ÉS FEHÉRJÉK HELYETT FELSZÍVÓDÓ SZÉNHIDRÁTOK

RÖVID ÖSSZEGZÉS: A növényi alapú étrendre váltáskor a rostok és a fehérjék helyébe (gyorsan) felszívódó szénhidrátok, kenyér- és tésztafélék, olajban sültek kerülnek, ami szinte menthetetlenül elhízáshoz és gyulladásos folyamatokhoz vezet. Ezt érdemes elkerülni.

RÉSZLETESEBBEN:

Sokan úgy vágnak bele a növényi étrendre való átállásba, hogy a tápanyagegyensúly felborul a szénhidrátok és zsiradékok javára.
Kikerülnek a húsfélék, tejtermékek az étrendből, a helyükre pedig kenyér, rizs, tésztafélék, sütemények, burgonya – azaz szénhidrátforrások kerülnek, ennél is problémásabb, ha finomított pékáruk, cukrozott termékek és olajban sültek.
Ezzel rosszabbat teszünk, mintha nem hagynánk el az állati eredetűeket. Bocsánat: ha nem jól váltunk étrendet, inkább egyelőre ne váltsunk.
A gyakorlatban: inkább eszem fél csésze főtt, fűszeres csicseriborsót olaj nélkül lesütött gombaszeletekkel, egy szál sárgarépával és szárzellerrel, mint 2 szelet pástétomos kenyeret vagy növényi alapú szendvicset.
Akkor változtassunk, amikor a teljes értékű, rostban gazdag, gyümölcsöket, zöldségféléket teljes gabonákat, magvakat tartalmazó étrendet meg tudjuk valósítani.

A LEGGYAKORIBB HIBA EZ:

a fehérjék és élelmi rostok csökkenésekor az energiaadók (cukrok, keményítők, olaj, margarin) bevitele nő, így a hízás szinte elkerülhetetlen. A felesleges zsírszövet pedig több gyulladásos folyamatot és egyéb bajt eredményez, mint bármelyik húsféle vagy tejtermék.
A növényi étrendben a fehérjéknek jelentős szerepük van (a rostok mellett): a csicseriborsó, a sárgaborsó, a lencse, a zöldbab, a tofu, a gomba, mértéktartóan a diófélék és maglisztek, szükség esetén pedig kismértékű fehérjekiegészítés (shake) javasolható.
A növényi étrendre váltás lényege: az élelmi rostok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, színanyagok, klorofillok, antioxidánsok, prebiotikus, bélvédő anyagok nagyobb mértékű bevitele, a fehérjemennyiség megtartása és az energia szabályozott bevitele (inkább korlátozása) mellett.
Az étrendváltáskor a kieső állati eredetű élelmiszereket ne felszívódó szénhidrátokkal (keményítőkkel, cukrokkal) helyettesítsük, inkább tartsuk meg a proteinek mennyiségét (növényi forrásból) és a rostokkal, salátafélékkel együtt megfelelő teltségérzést fognak biztosítani.
Ha az étrendből hiányoznak a teljes értékű alapanyagok – hüvelyesek, teljes gabonák, magvak, zöldségek, zöld levelek, lédús gyümölcsök –, akkor éppen az a védőmechanizmus vész el, ami segítene elkerülni a túlevést.

ÖSSZEGZÉS

A növényi étrend önmagában nem garancia sem a fogyásra, sem az egészségre. Csak akkor működik jól, ha valóban teljes értékű formában valósul meg: megfelelő fehérjebevitellel, magas rosttartalommal, és gazdag mikrotápanyag-ellátottsággal.
Ellenkező esetben könnyen átcsúszik egy olyan irányba, ahol a kalóriabevitel nő, a tápanyagsűrűség csökken, a gyulladásos folyamatok pedig elhatalmasodnak.
Ezután pedig az ember meghasonlik a növényi étrenddel és visszatér a húshoz, tejtermékekhez.
A jól társított növényi étkezést igen hasznosnak tartom, a makrotápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsiradékok), a mikrotápanyagok (vitamin, nyomelem) és a balasztanyagok megfelelő arányában.
Teljesen érdemes újragondolni a növényi étrendet a nyersanyagok arányait illetően, és az ultrafeldolgozott, silány, ipari élelmiszereket, termékeket kivenni a napi cikkek közül.